3 hónapos vagyok!

-Borika (vagy ahogy mi most hívjuk Bonika, Cincike..) szépen kerekedik, súlya 5800 gr (Hella is pont ennyi volt:)
-nagyon jó kedélyű baba, sokat mosolyog, imád nézelődni, nyúl tárgyak felé, egy -két könnyebbet meg tud tartani
-sokféle hangot ad, főként a pelenkázó asztal melletti falon található matricáknak tartogat hihetetlen hangokat, sikkantásokat
-hason fekve tartja a fejét, jó, még nem annyira sokáig, de emelve nézelődik kicsit jobbra-balra
-ha anyát látja, teli szájjal vigyorog (másra is, de engem tuti megismer)
-átalussza az éjszakát, 6nál előbb nem eszik..
-ami egy új dolog: 1 hete megtalálta az ujját és szopizza. A családban senki nem volt ujj szopizós, de ez egy természetes folyamat, nem avatkozunk bele. Cumit nem kapott eddig, mert nem kellett - nem sírós és elalszik magától, akkor meg minek....
-68as ruhákat is hordunk már...
-összességében tünemény kisbaba!

Családi kiruccanások

Megörülve, hogy tart még a jó idő, délelőtt az Óbudai főtéren csavarogtunk, délután pedig a kertben és a környéken bandáztunk. Juditék is velünk tartottak mind2 programon. Felavattuk a Tündétől kölcsön kapott hordozót, Bori nagyot aludt benne:-)

Végre kint!

A mai délutánt szinte teljes egészében kint töltöttük végre a jó levegőn. Sétáltunk 4esben, majd hátul a kertben tervezgettünk és tevékenykedtünk. Hella először a szembe Magdi nénihez ment át bandázni, no és sütizni, majd a mellettünk lévő Pista bácsinál töltött el min. egy órát. Mindegyiknél egyedül persze. Mindkettőt jól megdolgoztatta, mindent megkérdezett és mindent megnézett:-) nekünk Pista bácsi létrájának a tetejéről integetett át:-) szóval megcsapott a tavasz feeling, nagyon várom, hogy a lánykákkal sok időt töltsünk a szépen felújított és összenyitott nagy kertben:-) azt már látom, hogy a rengeteg elültetett virágot át kell terveznem, néhány blokk helyére bokrok kerülnek majd...de olyan jó látni, hogy nyílnak már a virágok és lehet kitenni a teraszra a bútorokat, meg a játékokat..

Úgy szereti, majd megeszi...

szó szerint:-) Helluska eddig nagyon jó testvérkének bizonyul. Lassan, óvatosan nyúl kishúga felé, puszilgatja mindig. Iszonyúan számon tartja őt, mindenben segít, soha nem neheztel ránk, ha valamiért vele nem tudunk foglalkozni, mert etetjük, ringatjuk, altatjuk stb. Cincikét.
A képen éppen a zsákot zipzározza le-föl:-)

Vasárnap délelőtt

Amíg anya főzött, Boriska a Vikiéktől kapott ringatóból nézelődött (ezt Hella imádja beállítani, zenét is kapcsol rajta), Apa és Hellus pedig kirakózott...vhogy olyan nagyon jó pillanatok voltak-)

Huncut

igen, mindig kitalálok valami érdekeset magamnak:-) most éppen a szennyes tartót pillantottam meg, ami üresen állt, így kihoztam és abból néztem egy kis mesét...

Én is büfiztetek:-)

A büfiztetés bizony sokszor az apák feladata, amíg anya éppen mást csinál...én is hoztam a babámat és apáék mellett ülve együtt büfiztettünk:-)