igen, végérvényesen....vasárnap össze is pakoltuk a hátsó udvart, teraszt, téliesítettünk, családilag....Én főleg a diókat dobáltam és Miri cicát próbáltam becserkészni:-).
Anyát csak az vigasztalja, hogy vannak még szépséges levelek a fákon, amikben lehet gyönyörködni.
Mert utána jön a kopárság és a még sötétebb reggelek - pedig én olyan aktív vagyok már akkor is!
Anyukám azon morfondírozott, vajon hogy éli túl a telet kiskertje a virágokkal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése